Kis túlzással mondhatom, hogy meglehetősen színes és mozgalmas kulturális életet élek az utóbbi időben :-) – a Palotacsarnok koncertjei és a Nemzeti Színház előadásai után tegnap az előkelő és festményekkel gazdagon díszített Opera Nationala Bucurestiben a MISIA - Ruas Tour 2010 lisszaboni vendégelőadáson vettem részt, és portugál édesbús, borongós, melankolikus dallamok csiklandozták fülemet: Mísia énekesnő termet betöltő mély hangját kísérte portugál gitár meg hegedűszó. Nem tagadom, jól esett! A Román és a Magyar Intézet munkatársai között üldögéltem a páholyban, ismét Ágotának köszönhetően, aki egy áldás, még ha a kezdés előtt egy órával is csörget rám, hogy tartsak vele. Sosem nehéz meggyőznie.

Az előadónő, Mísia a fejét az egész este folyamán felfelé tartotta, és néha lábujjhegyre is állt (talán hogy jobban kiáradjon tüneményes hangja), és virtuális sétára invitált az élet utcáin (a Ruas utcákat jelent), miközben álmokról, tengerről, költészetről és zenéről mesélt. Megtudtam, hogy a fado a portugál gyarmatok zenéjének zamatát viseli magán, és a portugál lélek azért olyan költői és visszafogott, mert rálát a végtelen tengerre, amely mellett átérzi parányiságát. Ezért oly különleges a portugál irodalom is, melynek legjavából idézett. Szóba került Fernando Pessoa, akinek titokzatos alakja a színpadon is sétált egyet, és az irodalmi Nobel-díjas José Saramago. Mísiának sikerült becsempésznie Bukarestbe egy kis portugál hangulatot.

Mostanában disszertációm egy részének újraolvasása és kiegészítése, meg a koncertlátogatások mellett olvasásra is szakítottam némi időt. Szalay Zoli említette még Csíkszereda utcáin, amikor kisebbségből kisebbségbe jelszóval kiruccantunk egy kis székelyföldi felolvasókörútra, mennyire lenyűgözte Krúdy Asszonyságok díja című regénye.

Még nyáron beszereztem a kötetet Budapesten, egy Múzeum körúti antikváriumban, de csak nem sikerült a kezembe kerülnie. Még a belelapozásig sem jutottam el, és csak akkor értem hozzá, amikor éppen szótárat vagy szakkönyvet kerestem. De a napokban ágyba bújtam vele. Igazi borongós vasárnap este volt, az utcáról csak a kóbor kutyák ugatása és a ház előtti művízesés csobogása hallatszódott (kongó műsziklákról és óriásgömbről lefolyó víz – micsoda romantika!). Azóta sem tudom lerakni. A kiváló jellemzések és a látszólag félvállról odavetett kijelentések rengeteg élettapasztalatról tanúskodnak. Olyan humoros, felkavaró és magával ragadó a stílusa, hogy… inkább idézek belőle:

„tapasztalatokkal és életunalommal megrakodva, negyvenesztendős koromban visszavonulok falusi birtokomra”, „az életben nem sokszor ugrálnak le a nők az ablakból az ember kedvéért”, „romlott, életunt, az élet minden aljasságán átvergődött férfiak rajongó szerelemre gyulladnak romlatlan fiatal nők iránt”, „együttvéve nem volt annyi eszük, mint egy kapukilincsnek”, „ősszel hosszút ásított az udvar, a folyosó, a völgy, a pókhálós szemű kántor, borszagú darázs álmatagon duruzsolt a zsalugáterek között, a piros arcú vándorlegény hosszúkat lépett az országúton”, „a tavaszt sohasem látott virágárus asszony”, „Őszi ember volt. Hervadt, hullok leveleknek a színe volt az arcán.”

Folyamatosan betűtenger, meg kép- és zenetengerek hullámzásában és sodrásában élek. Láthattam volna késő őszi, remegő tengert is, tarthattam volna a párommal Konstancába, de végül a betűk mellett döntöttem. Bár Konstancában 17-13 fok van (Bukarestben 10 fok körüli a hőmérséklet, pedig Budapesten már havazott is!), de felhős időt jósoltak. Féltem, hogy a zord szél átfúj és eső esetén még esernyőt sem tudok védelmezőn magam fölé nyitni (mivel nincs esernyőm). Meg magányos sétám során hatalmába keríthet a tegnapi búskomor fado-hangulat. Alapvetően szeretem a tenger látványát. Valójában vízimádó vagyok. Szívesen elmerülök folyók, tavak, tengerek vizében. És kedvem telik benne, ha elkalandozhatok a vízfelszínek apró hullámain, az óceánok vad dühöngésén, vagy egy nyugodt tenger végtelenségén a tekintetemmel. A napokban írok is a Fekete-tenger partján fekvő Konstancáról, első gyerekkori tengerélményemről…

A bejegyzés trackback címe:

https://penzestimi-kalandozasai.blog.hu/api/trackback/id/tr182483471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.