Húsavíki bálnales

2011.08.23. 10:18

Pár tíz kilométernyire járunk a Sarkkörtől, amely Grímsey szigetén halad át Izlandon. Az éjféli nap nyáron szinte mindenütt észlelhető jelenség, a Izland déli részén is – a Nap hosszasan a horizont felett marad, és szinte sosem bukik le. Télen viszont sajnos minimális időt tölt ébren.

Pár éve még kifutottak bálnavadász hajók a tengerre, azonban manapság a bálnalesek a turizmus egyik legjelentősebb bevételei.A bálnavadászok „kutatási céllal” szálltak vízre, és azzal érveltek, hogy a három-négy tucat bálna túlzottan megdézsmálja az izlandi vizek halállományát. Akár Namíbiában a fókák. Azért kellett megtizedelniük őket, hogy a halállomány újra felfrissüljön, illetve a halászok megélhetését is biztosítsák. Izland jelentős, talán legfontosabb exportcikke a hal, és az ország gazdasága majdhogynem a hal világpiaci árától függ. Halat, halkonzervet, hallisztet, bálnaolajat exportálnak.

Bálnalesre Akureyritől északra is indulnak hajók, de inkább átfurikázunk a bálnalesek fővárosába, a kb. száz kilométerre fekvő Husavíkba. Nagyon hangulatos környezetben fekszik, kikötőjében színes hajók parkolnak, hófedte csúcsok övezik, és ide járnak lakmározni a bálnák.

Húsavík kikötőjéből két társaság indít hajókat, mi a Gentle Giants társasággal szállunk a tengerre. A napsütés csalóka, tíz fok lehet, ezért a négy réteg ruhámra a biztonság kedvéért felöltök még egy szkafandert is, mivel a norvég bálnalesen majd’ szétfagytam. Párom szerint úgy nézek ki, mint egy kilövésre kész űrhajós.

Látunk egy bálnát négyszer, amint felbukkan lélegezni, a hátát, a mellső és a hátsó uszonyát. A bálnák „szűrőfogát”, a szilákot is kézbe foghattuk. Párom kékbálnát szeretne látni, a világ legnagyobb állatát, de „csak” hosszúszárnyú bálna jár a környéken.

Aztán játékos atlanti fehéroldalú delfinek ugrálnak a hajó körül.

Néhány lunda is ringatózik a vízen (a közelben a Puffin Island). A lundák akár hatvan méterre is lemerülnek, és tenger bohócainak is nevezik őket színes csőrük miatt (németül Papagaitaucher), párom szerint apró északi színes repülőpingvinek. Aztán kaptunk forró csokit és fahéjas izlandi fánkot, majd visszahajókáztunk a kikötőbe.

A városban tárt ajtókkal vár a Bálnamúzeum és a Péniszmúzeum – mindkettő értékes „ereklyékkel”, de ellenállunk a csábításnak.

Aztán beugrunk egy boltba, veszünk pár apróságot, többek közt kólát is, hogy hozzájárulunk a kólafogyasztásukhoz – ugyanis a világon Izlandon a legnagyobb a kólafogyasztás – nem csoda, mivel a palackozott víz drágább, mint a kóla. (Csapvizük kissé büdös, de állítólag egészséges.) Az élelmiszerüzletek kicsik, de minden kapható. Az ajándékbolt polcán itt is hever híres izlandi gyapjúból készült sapka, sál, meleg pulóver, kesztyű, könyvek, képeslapok, kétszarvú vikingsapkák, amelyek nem is így néztek ki.

A benzinkutakon ingyenes az autómosás, hosszú botú partvisba szerelt slaggal tisztítjuk meg a kocsit, majd fish and chipset eszünk.

Este a Tjörnes félszigeten autókázunk, Oxafjördurban és északabbra, majd megpihenünk a szálláson. Rövid olvasgatás után, tíz körül párom megnézné a Góðafosst, az Istenek vízesését. Alkonyodik, a Hold erősen világít, a vízesés ránk permetez. A hely jelentősége abban rejlik, hogy ennél a vízesésnél kérdezte meg a terület vezetője a vízesés istenét, hogy vegyék-e fel a kereszténységet.

Kétezer kilométer kipipálva.

(2011.08.10.)

Szerző: pétiti

Szólj hozzá!

Címkék: husavík

A bejegyzés trackback címe:

https://penzestimi-kalandozasai.blog.hu/api/trackback/id/tr543173011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.