Egy úszó házban úgy fekszik le az ember, hogy a vízre lát, és szintén a víz, a sás, a tavirózsák látványával ébred. A ház víz felőli oldala csupa ablak: csak egy üveg választ el a természettől. A tágas teraszon még az sem.

Lefekvéskor békakoncert ringat álomba, reggel madárcsicsergés ébreszt. Napközben az ember kenuba vagy motorcsónakba ül, vagy úszik egyet, hogy közelebbről megismerkedjen a vízzel. És ha megéhezik, bedob egy halászlét vagy sült halat.

Ez a Tisza-tó. A természet csodája, hirdeti egy tábla. Valóban az.

Szürkegém - szájában hallal

(Aludtam Vietnamban hajón a Halong Bay sziklái közt és a Mekong deltában, meg Thaiföldön a Kwai folyón, valamint Ghánában, Nzulezuban, a cölöpökre épült faluban. A Tisza tó ugyanolyan egzotikus élményt jelent…)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.