16. nap

Éjjel félelmetes hangokra ébredtem, az itató felől érkeztek. Gyanítom, hogy oroszlánok rosszalkodtak. A közelben is hallottam osonó lépteket, talán sakál ólálkodott a sátrunk körül. Fél nyolckor szinte kihalt a kemping, bizonyára mindenki a parkban lesi az állatokat, csak mi lustálkodunk. A helyi itatónál csak két antilop sétálgat, de a parkban alighanem több is lesz belőlük. Beülünk a kocsiba, és irány Olifantsbad, de fürdő elefántok helyett futkosó sisakos gyöngytyúkok fogadnak.Merre lehetnek az oroszlánok, ismételgeti a férjem. Hiszen ez itt terített asztal számukra. Biztosan jóllakottan heverésznek valamelyik bokor alatt. Újabb itatóhoz gurulunk. Ausban egyetlen bozóti antilopot látunk. A szarva alapján gondolom, de a testfelépítése és a csíkozása alapján kudura hasonlít. Keverem a kettőt, mert a könyvben a rajz alapján hasonlók.

A kudu hímnél viszont egyértelmű a helyzet, csodálatos csavart szarváról könnyen felismerhető, a kudu tehenek és kisborjúk viszont szarv nélküli, nagy fülű, hátukon csíkos jószágok. Érkeznek a zebrák (őket mindig felismerem), és végül a megtermett kudu bikák (őket is). Nemes, előkelő állatok.

 

Feljegyezve: 2010. 10. 01.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.