Bukovina leghíresebb látványosságai a festett kolostortemplomok, viszont a mesterművek mellett a táj szépsége is megér egy látogatást.

Dombos, zöldbe burkolózó vidék vár az idelátogatóra, lépten-nyomon lovas szekérbe, nyájat legeltető juhászokba botlunk, a falvakban gólyák fészkelnek az oszlopokon, és takaros házikói – a csinos mézeskalács-házikók – a helyiek jó ízléséről árulkodnak.

Bukovina Ukrajna határán terül el, és Moldva északi nyúlványaként is emlegetik. Ha nagy vonalakban sorra vesszük, milyen fennhatóság alatt állt ez a Kelet és Nyugat határán húzódó, önálló státusszal nem rendelkező terület, amelyet a történelem szeszélyessége, a háborúk és határrendezések során hol ide, hol amoda csatoltak (avar, Kijevi nagyfejedelemség, Lengyel királyság, Moldvai fejedelemség, török fennhatóság, Ausztria), érthető a lakosság huszadik század eleji összetétele: ukrán, román, osztrák-német, zsidó, lengyel, magyar, szlovák, szlovén, olasz, szerb, horvát, török, örmény, cigány.

Magyarok ma már kis számban élnek itt, de a 18. században az erőszakos sorozás elől több ezren menekültek ide Székelyföldről, majd 1941-ben Vajdaságba telepítették őket, onnan Tito elől a Dunántúlra voltak kénytelenek továbbállni, és a kitelepített sváb családok birtokain sikerült letelepedniük.

Na de térjünk vissza a bukovinai kolostortemplomokhoz! Olyan egyedülálló nevezetességek, hogy az UNESCO Világörökség listára is felkerültek! Valamennyi román és ortodox, és a 15. század végén, a 16. század elején épült, és többnyire mind hármas tagolású: előtérből, pronaoszból (előcsarnok) és naoszból áll (a legbelső látogatható tér, a liturgia helye, az ikonosztázzal és a csegelyes kupolával, azaz négyzet alapú félgömb kupolával).

A Voroneti kolostortemplom szomszédságában laktunk, Gura Homoruluiban, és a kívül-belül festett Szent György templom volt az első templomunk, ahol tömeg fogadott – az év minden szakában rengeteg a zarándok és a turista. A templom legjelentősebb külső freskói a Jessze fája (Jézus Nemzetségfája), az Utolsó ítélet és a Konstantinápoly ostroma – az utóbbi annak is emléket állít, hogy Stefan cel Mare a törökön aratott győzelem örömére emeltette. A csupaszín templom valóban egy megelevenedett Biblia.

A kolostortemplomok többsége ilyen színes ábrázolással, külső festéssel is próbálta a templomba vonzani a szláv liturgiát nem értő moldvai jónépet. A falfestések alapja a voroneti kék, a templom leghíresebb színe. A templomot kelet Szixtuszi kápolnájának is nevezik.

Majd a Humori kolostor Szűz Mária Mennybemenetele templomát vettük szemügyre, ahol kihangosítva szállt messzire az imaének, így csak óvatosan kukucskáltunk be a belső részekbe.

 

A legelhagyatottabb templomunkhoz érkeztünk: a nagyrészt lekopott díszű templomot, melynek csak a homlokzatán maradt fenn összefüggő freskósorozat, egy terebélyes fa tövéből, egy fapadról csodáltuk meg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.