Pilzen és környéke
2016.10.15. 00:11
Szeptemberben sok év után ismét eljutottam Csehországba. Pilzent, a világhírű sörvárost és egyben Európa 2015-ös kulturális fővárosát és környékét jártuk be (Imreh Ferenc szervezésében). Csehország déli részein számos halastó szegélyezte az utunkat, és egyáltalán jelentenek tájékozódási pontot. Azzal szórakoztunk, hogy nem mondhatod, hogy ott a tónál fordulj jobbra, mert visszakérdezhetnének: Hány ezrediknél?
Változatos program várt ránk: vár, várrom, várkastély, kastélyparkok, kolostor... Elsőként Rabí várromát néztük meg, ami gyönyörű erdős vidéken épült az aranyhomok-készlet védelmére – az Otava folyó kínált egykor aranyhomokot. Ez volt az oka, hogy a vár gyakori célpontja lett különféle támadásoknak. A huszita harcos Jan Žižka itt veszítette el az egyik szemét. A várban ludakat tartottak, hogy jelezzék a veszélyt és élelmet is jelentettek egyben. Egy tipikus középkori várrom, és sokan hitték a fénykép alapján, hogy a szepesi várat ábrázolja.
A Horsovský Týn-i reneszánsz vízivár és kastély számos útvonalat kínál. Tulajdonosai, a Trauttmansdorffok több felé élnek mindmáig a világban, többek közt Dél-Afrikában is, de a Benes-dekrétumok alapján tulajdonuk 1945-ben az állam igazgatása alá került. Nincs rossz szájízük emiatt: állítólag örülnek, hogy ilyen szépen gondozza egykori kastélyukat az állam.
Kladruby megkopott bencés kolostora volt katonai kórház és raktár, ahogy ez lenni szokott, és ott jártunkkor éppen áfonyasört kínált az étterme. A templom főoltárán minden szobor fából készült, mert nem bírna el annyi súlyt, de márvány benyomását kelti. Található benne egy-két pozitív energiát sugárzó csillag, amire érdemes ráállni. A hajót formázó szószék azt az üzenetet közvetíti, hogy a vallás biztos pontot jelent a világ tajtékzó tengerén. Csodás a könyvtára.
A březnicei kastélynak a Pálffy-család volt az utolsó tulajdonosa, akiktől elkobozták és államosították. Fontos infó: itt van Csehország egyik legrégebbi sörfőzdéje. A březnicei kastélyról és sörfőzdéjéről, ill. Herold nevű söréről egy jól összefoglalt bemutatásban magyarul is mindent megtudhatunk: Kastély sörfőzdével. A kastély egyik falát egy kiváló kép díszíti a Fehérhegyi csata egész lefolyásáról, a prágai Óváros téri megtorlásokról, lefejezésekről (a hóhér négy kard élét koptatta el) és egy bitófához szegezett nyelvről.
Csehország egyházi műemlékeiről sokat lehetne beszélni. Egyik híres búcsújáróhelye a Svatá hora bazilika – a Szent Hegy bazilika zarándokhely. Mária-szobrához számos csodás esemény köthető. A legenda szerint egy lovagot rablók támadtak meg, aki Szűz Máriához könyörgött a menekvéséért. Kérése teljesült és ennek köszönhetően hálából egy kápolnát emelt. Egy vak ember is eljött ide az unokájával, és visszatért a látása. II. Rudolf udvarába is eljutott a hír, ő is ellátogatott ide. A császár látogatásának és a sok csodatételnek köszönhetően egyre több zarándok kereste fel. Idővel a brevnovi jezsuiták kezébe került, akik templomot emeltek a kis kápolna helyére, ami napjainkban elnyerte a bazilika egyházi rangot.
A Dobříši kastély mindmáig magánkézben van, mérnök tulajdonosa Ausztriában él, de egy lakosztályt számára is fenntartanak. 1942-ben elvették tőle a nácik, mert nem működött velük együtt, majd a cseh írószövetség alkotóháza lett (főleg kommunista íróké, az egyik "író"szoba berendezését meg is tartották). Több csehországi vár és kastély sorsához hasonlón ez a kastély is sokszor lett filmforgatások helyszíne. A The Musketeers forgatása miatt az utóbbi három évben időszakonként zárva tartott.
Blatná vízivárába is betértünk szemerkélő esőben. Úgy látszik, hogy a víz hozzátartozik a hely szelleméhez, ugyanis a Blato vizes, sáros, mocsaras területet jelentt. (Egyébként a Balaton szó is ugyanebből a blato szóból származhat.) Egy felduzzasztott tó ölelésében, nagyon romantikus környezetben áll ez a főként empír berendezésű kastély, és a várúrnő még mindig él, tehát magánkézben van. A környező uradalmak, halastavak, szarvas-vadaskert és a turisták jelentik számára a bevételt. A nemesi család ötven évig Etiópiában élt, így egy kis etióp kiállítást is megtekinthetünk.
És nem maradhat el végezetül egy kis ízelítő sem a cseh sörökről, amit több évvel ezelőtt írtam: http://baratno.com/utazas/a-cseh-sorkultura-1/ és http://baratno.com/utazas/a-cseh-sorkultura-2/
Szerző: pétiti
Szólj hozzá!
Címkék: pilzen és környéke cseh sörkultúra csehországi várak és kastélyok
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.