Ma arcomon, nyakamon és karomon élvezhettem a meleg későőszi napsugarakat, ugyanis rövidujjúban sétálgattam a Bordei és a Herastrau parkban. Kellemesen csiklándozott meg cirógatott a napfény. Nem panaszkodhatom, jó dolog, ha az ember házától kábé százötven méterre egy szép kis tó és zöld park terül el. Bármikor lehet járni egyet, vagy kocogni. Tavasszal és nyáron párszor körbe is futottam a tavat. A futóút kábé olyan hosszú, mint a Margit-szigeti. Egyébként nagyon szeretem, hogy a városközpont közelében több zöldövezetet létesítettek, melyek tele vannak kocogóval, görkorcsolyázóval, bicikliket is lehet kölcsönözni, többen piknikeznek és napoznak. Ma is bikinire vetkőzött emberkék heverésztek a partján. Olykor lovas rendőrök is feltűnnek, hogy vigyázzanak a rendre. A tavakká duzzasztott folyón hajókázni, csónakázni, vizibiciklizni is lehet, és több puccos étterem és söröző várja vendégeit.
 
 
 
Jó dolog továbbá, hogy a tavakba hattyúkat és kacsákat telepítettek, és pávakert várja a kicsiket-nagyokat, ahol gyönyörű fehérpávakakas tárja szét farktollát, és kék indiai páva sétál méltóságteljesen.
 
 
És akár a Városligetben, pattogatott és főtt kukorica, vattacukor és fagyi is kapható. Szóval jó kis hely. De akár a Városligetben, itt is tömegnyomor fogad szép napokon.
 
Itt viszont nincsen Hősök tere, de szoborparkot létesítettek, és a szobrok az Európai Unió atyjainak fejeit formázzák. Szó szerint fémből készült, ember nagyságú fejeket.
 
 
Van továbbá japán kert, és megtaláljuk itt a hírességek szobrait, többek közt Petőfiét is.
És benézhetünk a Falumúzeumba, a Szentendrei skanzen román változatába. Aki érdeklődik Románia egyes területeinek népművészete és építészete iránt, nézegethet vályog- és faházakat, csinos kerítéseket, kapukat, fatemplomokat, műhelyeket, istállót és malmokat.
 
 
A Herastrau parkban épült meg Európa egyik legrégibb szabadtéri falumúzeuma, mintegy háromszáz parasztházzal és templommal, melyet Dimitrie Gusti 1936-ban hozott létre a stockholmi után. A skanzen az ország különböző régióit mutatja be berendezett enteriőrökkel: faragott bútorokkal, szövőszékkel, kancsókkal, szőnyegekkel és szőttesekkel, és a mindennapok használati tárgyaival.
 
A park szélén pedig a hírös-nevezetös Diadalívben gyönyörködhetünk egy forgalmas körforgalom közepén.
A Herastrau parkból jól látható a szovjet szocialista realizmus stílusában épült Szabad Sajtó Háza, amely a moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem főépületének hű mása.
 
 
Egyébként van egy park közvetlenül a városközpontban is, ahova szintén érdemes betérni: a két kis tó körül létrehozott Cismigiu Park, amely lugasokkal, játszótérrel, kisvasúttal, s főleg egy kis friss levegővel vár. A parkból nyíló utcában találjuk a magyar rendezvényeknek helyszínt nyújtó Petőfi házat, és itt díszeleg az UNESCO-ház, a Cretulescu palota történelmi épülete.
 
 
Szóval ez egy ilyen tüdőszellőztető zöld nap volt. Az egyetlen gondom csupán az, hogy nincs itt egyórányira mondjuk egy kis Pilis. Budapestről bármikor kiugrottunk túrázni egyet. Viszont kábé 120 kilométerre fekszik Sinaia finom, harapnivaló hegyi levegővel, de félünk a medvéktől, nem merünk végtelen sétákra indulni a lenyűgöző hegyek között.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://penzestimi-kalandozasai.blog.hu/api/trackback/id/tr502431667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása