Kisebb hányattatások közepette - köszönhetően a MALÉV-nek - megjöttünk Sri Lanka könnycsepp alakú szigetéről - barnára sülten és vitaminokkal telten. Túléltük a csupa duda közlekedést, a túlzsúfolt, cikázó buszokat, az önjelölt idegenvezetők, ügynökök és mindenféle szolgáltatást nyújtó helyiek jóindulatú, ám gyakran kellemetlenkedő ajánlgatásait - nehéz öt percet úgy eltölteni az utcán, hogy ne szólítsanak le százszor, pl. "masszázs, madam" vagy "tuk-tuk, sir" megszólításokkal, és "it's the best time for" kezdetű mondatokkal.

Sri Lankán ugyanis a nap bármely szakában a lehető legjobb idő van teknősfarm, nemesfémbánya, gyógynövénykert vagy teaültetvény látogatásra, bálnalesre, csónaktúrára, és az összes lehetséges kirándulási (és a helyiek számára főként pénzbevételi) lehetőségre. Kipróbálják a turistán az összes trükkjüket, hogy a polgárháború és cunami tépázta országban egy kis bevételhez jussanak. A kókusz, ananász, mangó, banán és egyéb dzsúszok és sör fogyasztását sem sínylette meg a gyomrunk, és a legjellegzetesebb ételüket, a curry and rice-t is jóízűen fogyasztottuk, amely minden sarkon kapható, akárcsak a palacsintára vagy vékony tésztájú lángosra hasonlító, zöldségekkel, hússal, hallal vagy éppen gyümölccsel megpakolt roti:

Az országutakon nem ritka a szabadon kószáló varánusz, néha autóbusz elől menekülni kényszerül,

Máskor a lagúnás részeken a vízből bukkan elő a feje:

A pálmafákkal szegélyezett tengerpartok aranysárga homokja fénylik a tűző napsütésben, és az azúrkék színű vízben számtalan színes korallhal úszkál, bár a korallokat a 2004-es karácsonyi cunami eléggé tönkretette, és a szökőár jelei több helyen mindmáig láthatók - a harmincöt ezer áldozat egy részének holttestét sosem találták meg. A tizenöt méter magas szökőár a part menti üdülőket, tömött vonatokat, buszokat is magával sodorta, a számtalan halászhajóról nem is beszélve (az ország halászflottájának több mint kétharmadát tönkretette).

Előfordul csendesebb tengerpart,

ahol gyerekek élvezik a fürdőzést,

és óriáshullámok is, és a kép elmaradhatatlan résztvevői a hullámokat meglovagló szörfösök:

A világ valaha élt legnagyobb állatát, néhány kék bálnát is sikerült megpillantunk, vízpermet jelezte közeledtüket. De hajóskapitányunk nem merte olyan mértékben megközelíteni őket - állítólag nemzetközi szabály korlátozza őket - hogy használható fotó is készüljön róluk. Az éjszakai levesteknőslesen sem sikerült fényképet készítenünk, mert nem használhattunk vakut, nehogy megzavarjuk a teknősök tojásrakását.

A halaknak, madaraknak búvóhelyet nyújtó mangrovék közt katamaránnal tettünk egy kirándulást Tamallában:



A mangrovében számos vízimadarat felfedeztünk, jégmadarat, meg vízi bivalyokat:

A városközpontban gyarmati időket idéző épületek, sürgő-forgó tuk-tukok, árutól roskadozó piaci asztalok fogadtak:

A sziget rengeteg egyéb csodát rejt: dzsungelt, kétezer méter feletti hegyeket, a Világvége nevű szakadékot, és számos UNESCO-listás örökséget. Például Galle erődrendszerét és óvárosát: 

Kapcsolódó link: http://penzestimi-kalandozasai.blog.hu/2012/02/13/teknosok_tojasrakasa

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.