Örülök, hogy végre kimozdultam, két alkalommal is. Nehezen szedem rá magam, hogy itt hagyjam betűkkel teli, borongós magányom. Közép-európai volt mindkét rendezvény, tematikájában és az előadók, írók származását tekintve is. Egyik a Visegrádi Alap támogatásával létrejött ösztöndíj nyerteseinek felolvasása a PIM-ben, másik a Fáradhatatlan szavak című Rákos Péter-szimpózium a Cseh Centrumban. Érdemes volt, mert nem csak olvastam az irodalmat, hanem hallgattam is. Időnként nem árt hallani a leírt szavakat. És nem árt idegen nyelven is irodalmat hallgatni, csak a hangzásra figyelni, bár a lényeget többé-kevésbé az idegen nyelveken is értettem. Sok ismerős arc minkét helyszínen, sok elgondolkodtató vagy csak gyönyörködtető mondat.

Remélem, az idei tél is az olvasás jegyében fog telni, akár a tavalyi. És remélhetőleg az írás jegyében is, hiszen meg kell írnom a kötetem. Erre kell összpontosítanom, és minden zavaró elemet kizárnom. A lehetetlent megkísérelni nem lehetetlen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.